Néhány évtized múlva az általunk ismert civilizáció megszűnhet létezni

A 24.hu interjút készített Dr. Szathmáry Eörs kutatóprofesszorral, az MTA ÖK főigazgatójával:

Ha így folytatjuk, elég csúfos vége lehet az emberi civilizációnak, de még nem késő változtatnunk. Minden azon múlik, hogyan gondolkodunk, és időben észbe kapunk-e. Dr. Szathmáry Eörs evolúcióbiológussal arról beszélgettünk, merre tart a világ, és a túlélésünkben milyen szerepe lesz a gondolkodás alapvető megváltoztatásának, illetve a mesterséges intelligenciának.

Ön a Parmenidész Alapítvány kognitív kiválóság programjának egyik kidolgozója és oktatója, ami gyakorlatilag egy újfajta gondolkodásra tanítja a kurzus résztvevőit. Tudna erről bővebben mesélni? Mit tanítanak, mi a célja?

Az életet jelenleg az teszi nehézzé, hogy bonyolultan összetett, nagyon komplex. Az emberek nincsenek felvértezve, hogy ezzel megfelelően bánjanak, sem a politikusok, sem a cégvezetők, sem a kutatók, azért, mert ehhez diszciplínákon átívelő gondolkodásra lenne szükség. Münchenben a munkatársaimmal elgondolkoztunk azon, mekkora szükség lenne egy olyan tantervre, ami ezt a hiányt valahogy megpróbálja befoltozni. Rájöttünk, hogy vannak olyan gondolkodási mintázatok, amelyek ugyan konkrétan mindig egy bizonyos diszciplínán belül születtek meg, de sikeresen átvihetők másikba is.

Vegyünk például egyet, ami a biológiából ered: az adaptív radiáció koncepciója. Ez például akkor jelenik meg, amikor kialakultak a többsejtű szervezetek nagyjából 560 millió évvel ezelőtt, és robbanásszerűen a lehető legkülönbözőbb élőlények jöttek létre. Amikor elkezdtek betöltődni az életterek, a versengés kiélesedett, és a gyengébbek eltünedeztek. Elkezdte kiszorítani egymást a sok szereplő.

A séma ugyanígy alkalmazható az ipari termékekre is, nagyon érdekes elemzéseket olvashatunk például a bicikli törzsfejlődéséről. Egy holland kutatócsoport ki akarta ezt elemezni, és rájött, hogy meg kell alapítania a biciklik rendszertanát. Először megcsinálták a biciklik morfológiája, alaktana alapján, mintha élő szervezetek lennének. Utána megvizsgálták, hogy a különböző rendszertani kategóriákba tartozó biciklikből mennyit adtak el. Meg lehet figyelni, hogy ahogy telik az idő, meddig él egy biciklitípus – ugyanolyan adatsorok jönnek ki, mint az őslénytanban.

Ha jól tudom, 24 gondolkodási mintát választottak ki. Mi alapján esett a választás ezekre?

Ezek jöttek ki a munkacsoportból, pillanatnyilag megelégedtünk velük. Úgy szoktam mondani, hogy egy mentális túlélőcsomagot csináltunk, amit a mai világban mindenkinek ismerni kellene. A küszöbén állunk annak, hogy egy elitegyetemet hozzunk létre Münchenben, és a tanterv nagyjából a kognitív kiválósági programra fog épülni.
A Parmenidész Alapítvány abba az irányba is elindult, hogy olyan új, mesterséges intelligenciára épülő digitális technológiákat fejlesszen, amelyek megsokszorozzák az emberi teljesítőképességet, és nem helyettesítik.

Az Alapítványnak van egy mesterséges intelligenciát használó üzleti programja is.

A komplexitással való bánásmód teszi nehézzé a stratégiai tervezést is. Az Eidos program koncepcióját a Parmenidészt alapító Albrecht von Müller találta ki. Ő egy filozófus, rendszeres tagja volt a hidegháború utáni német atomfegyver-leszerelési tárgyalásoknak. Elgondolkozott azon, hogy vajon miért működnek olyan rosszul a bizottságok, és rájött arra, hogy valószínűleg tud segíteni: kell valami, ami elviszi a társaságot a problémától a lehetséges megoldásokig, aztán a megoldások követéséig.

Képzelje el, hogy a feladat az: csináljon koncepciót a jövő múzeumára, az épületre, a kiállításokra, mindenre. Egy csomó döntéssel találja magát szemben. Hol épülhet meg a múzeum? Mekkora pénz áll rendelkezésre hozzá? Milyen diszciplínákat vonjanak be a berendezéshez? Ez nagyon sok dimenzióját jelenti a problémának. Meg kell nézni, hogy az egyes dimenziókhoz tartozó lehetőségek segítik vagy gátolják egymást. Ezen páronként végigmegy az ember, egy nagy táblázatot kap, amiben egymást erősítő és gyengítő hatások vannak benne.

A teljes interjú:
https://24.hu/tech/2019/07/21/dr-szathmary-eors-interju-mesterseges-inte...

Nagy Nikoletta
újságíró. 2019. 07. 21. 06:56

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu