Média

2020-09-05 agrarszektor.hu

2020. augusztus 17-én, a Hévízi-tó kifolyó vizében, a Gyöngyös-patak szakaszán szokatlan halat fogott egy sporthorgász. A tűzfejű tarkasügeret (Vieja melanurus, korábban Paraneetroplus synspilus), a Közép-Amerikából származó díszhalat, amelyet egy felelőtlen akvarista telepíthetett be, öt éve mutatták ki a Hévízi-tó elfolyó vizéből, ahol meghonosodott. Dr. Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa szerint ezek az idegenhonos fajok a meleg vízhez kötődnek, így annak a veszélye egyelőre csekély, hogy az ország más vízfolyásaiban is elterjedjenek. A hőforrások környezetének különleges élőlényközösségei számára azonban veszélyt jelenthetnek.

2020-09-05 penzcentrum.hu

Pontos adataink azonban sajnos nincsenek, Lyme-kór mentes Magyarországot Alapítvány elnöke szerint a hazai kullancspopuláció mintegy 10 százaléka hordozhatja ezt a betegséget, de Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa szerint a Lyme-kórt okozó baktériumok akár 40-50 százalékos gyakorisággal is előfordulhatnak a kullancsokban. A lényeg tehát az, hogy Magyarországon sok a kullancs, ráadásul a Lyme-kórt okozó baktériumot hordozó vészívók száma is igen magas. (...)

2020-09-04 Trade Magazin

Rendhagyó keretek között került sor a Trade magazin hagyományos, május utolsó csütörtökén megtartott Business Dinnerjére. Az idei esemény az Agrárium és élelmiszer-gazdaság – az előttünk álló kihívások rövid és hosszú távon címet viselte. Báldi András PhD, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója elmondta, a válság egyik fontos tanulsága az értékrendek átalakulása, hiszen akár az egészségügyet, akár az agráriumot nézzük, kiderült, mi kell nekünk valójában: együnk, igyunk és legyünk egészségesek. Ennek a ténynek az egyik nagyon fontos üzenete az, hogy az agrárium sokkal fontosabb, mint ahogy az a GPD-ben látszik, hiszen ez az életben maradásunkhoz szükséges ágazat.

2020-09-04 Ripost

Vizsgálatot indított az Ökológiai és Botanikai Intézet, hogy kiderüljön: hány tigrisszúnyog él hazánkban. Ez a súlyos trópusi betegségeket terjesztő vérszívó ugyanis már több éve jelen van Magyarországon. Az eredmény megdöbbentő: ezer szúnyogból száz tigrisszúnyog volt! Dr. Soltész Zoltán, az Ökológiai és Botanikai Intézet munkatársa lapunknak elmondta: soha nem volt még ennyire fontos az otthoni védekezés, mint most. Határozottan kérnek minden kertesház- és kerttulajdonost, hogy takarják le szúnyoghálóval a vízgyűjtőket, kerti tavakat és használjon mindenki szúnyogriasztó sprayt.

2020-08-30 hirbalaton.hu

Csak egy komplex vizsgálattal lehet a milliméterről milliméterre változó rendszert vizsgálni a rétegződés, a kémiai és a bakteriális folyamatok, kölcsönhatások alapján – mondta el a Tihanyi Visszhangnak a Balatoni Limnológiai Intézet kutatója. Vörös Lajos kifejtette: ha Siófok és Almádi között a vízből kiemelünk egy pohárral, akkor az egész keleti részre érvényes megállapításra juthatunk az elemzéséből. Az üledék egészen más: ugyanerre a területre száz mintát kellene venni az érvényes következtetések levonásához.

2020-08-28 Klubrádió, Zöldklub

Balogh Csilla tudományos munkatárs a Balatonban élő inváziós kagylófajokról beszélt, amelyek hajókkal vagy halszállítmányokkal kerültek a Balatonba. 2002-ben kezdték meg a makrogerinctelenek kutatását, 2002 óta a makrogerinctelen fajok száma csökkent, az invazív fajoké nőtt (mindhárom új invázív kagylófajt 2002 óta hurcolták be a tóba), ezek az inváziós kagyló fajok egymással is versengenek. Dr. Serfőző Zoltán tudományos főmunkatárs: az invázió természetes folyamat, az emberi hatásokra bekerültek az inváziós fajok, amelynek következtében sokszor eltűnnek a kedvelt őshonos fajok. A kutatók az inváziós Dreissena kagylófaj húsát próbálják haltakarmányozásra felhasználni, amely kiválthatja a tengeri halból készített hallisztet. A kutatás biztató eredményekkel zárult, a munkát további pályázat keretében folytatnák, ugyanis a ragadozó halak akvakultúrás nevelése és takarmányozása még nem megoldott szemben pl. a pontyéval.

Oldalak